Imaginatív pszichoterápia (KIP)

Mi is az imaginatív pszichoterápia (KIP)?

A katatím imaginatív pszichoterápia (KIP) módszerét az 1950-es években Hanscarl Leuner orvos, pszichoterapeuta dolgozta ki, amely mélylélektani, analitikus alapokon nyugvó terápiás eljárás. A KIP a többi szimbólumterápiás, imaginációs módszerhez hasonlóan abból indul ki, hogy relaxált tudatállapotban megjelenő képek a személy tudattalanjának, tudatalatti konfliktusainak, problémáinak szimbolizációja, ezért az előbukkanó imaginációk érzelmileg telítettek, erre utal a katatím elnevezés. Az egyén szimbólum világa összekötő, kommunikációs hídként működik a tudattalan tapasztalatok és a tudatos, racionális, fogalmi gondolkodás között. A képek által a felszínre, a tudatközelbe lehet emelni mélyen gyökerező félelmeket, vágyakat, indulatokat, elfojtott lelki tartalmakat. Ez aztán lehetővé teszi a tudatos szinten a további feldolgozást; a megértés, a belátás és a változás irányába mozdíthatja el a személyt.

A KIP módszere

A KIP során az imagináció irányítás mellett történik. A terapeuta relaxációs technikával segít a kliensnek megváltozott tudatállapotba kerülni, majd ettől kezdve folyamatos párbeszéd zajlik kettejük között. A terapeuta arra kéri a klienst, hogy képzeljen el valamit (a terápiás folyamat elején ezek többnyire egyszerű természeti képek); ez a valami az ún. hívókép. Majd rákérdez az így megjelenő kép részleteire: színekre, formákra, hangokra, illatokra, környezetre, hangulatra. Az első kép kialakulása után többnyire beindul a képáramlás, és a terapeuta mozzanatról mozzanatra kíséri, támogatja a klienst ebben a lelki világban.
A KIP a személyiség mélyrétegeit mozgatja meg, és olyan tartományokhoz fér hozzá gyógyító módon, ahová a verbalitásra alapozott terápiás eszközök nem nyernek bebocsátást. A lelki képek megélése, megfigyelése, alakulása során, azok feldolgozásával és integrálásával vezet az út a terápiás folyamatban.

Az imaginatív terápia alkalmazhatósága

A pszichológus a módszert az egész terápia alatt szisztematikusan és célzottan alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy meghatározott ritmusban imaginációban zajlik a belső munka. A célzottság meg arra vonatkozik, hogy milyen szimbolikájú képet hív be az imaginációba. Ez a terápia aktuális szintjéhez és a problematikához illeszkedik. A szimbolikus hívóképek felölelhetnek széles tartományt, de jól körülhatárolt, fókuszált konfliktus területet is meg lehet velük célozni.
A tapasztalatok azt igazolják, hogy az imaginatív terápia hatékony eszköz a legkülönfélébb lelki nehézségek és pszichés zavarok kezelésében, úgy mint depresszió, szorongásos panaszok, pszichoszamaikus betegségek, szexuális nehézségek, traumák, veszteségek feldolgozása, kényszerbetegség, borderline és nárcisztikus személyiségzavar. Emellett kiváló segítséget tud nyújtani önismereti munkánál, elakadásoknál, döntési helyzeteknél, párkapcsolati problémáknál.